Vissza az előző oldalra
Magyar név: macskabagoly
Latin név: Strix aluco
Tágabb kategória, magyar: Madarak (osztály)
Tágabb kategória, latin: Aves (classis)
Szűkebb kategória, magyar: Bagolyalakúak (rend)
Szűkebb kategória, latin: Strigiformes (ordo)
Fokozottan védett: nem
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Védetté nyilvánítás éve: 1954
Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet
Egyezmények: Bern II., CITES II., EU CITES A.
Hazai elterjedés Eredetileg középhegységi zárt erdőkben költ, de öreg gyümölcsösökben, fasorokban, ártéri erdőkben is fészkel, ha talál megfelelő belméretű faodvat, gallyfészket vagy más helyet a fészekalj számára. Megtalálható településeken, parkok, ligetek odvas fáiban, épületek padlásán templomtornyokban is. Az Alföldön kisebb számban fordul elő. A modellezések alapján jelentősebb állományai a középhegységekben, a Dunántúl dombvidékein és Gemencen élnek.
Időbeli előfordulás Egész évben megfigyelhető. A hímek már az őszi időszakban revírt foglalnak, tél végére pedig lezajlik a párválasztás. A párba állás február végéig megtörténik. A fiókák kirepülése áprilisban jellemző. Urbánus élőhelyeken akár már februárban vagy márciusban is lehetnek közel röpképes fiókák. Egész évben territoriális, de a fiatal madarakra jellemző a kóborlás. Gyakran évekig használja ugyanazt a fészkelőhelyet. A megfigyelések eloszlásgörbéje alapján leginkább március és július között észlelhető.
A hazai fészkelőállomány nagysága Éjszakai életmódja miatt pontos állománynagyságát nem ismerjük. Állományát az 1990-es években 2–5 ezer, 1995–2002 között, 2000–2012 között és 2013–2018 között is 5–8 ezer párra becsülték.
Természetvédelem Globálisan nem veszélyeztetett, lokálisan a vegyszerek használata, az utakon történő gázolás és az áramütés jelenthet veszélyforrást. A helytelenül tervezett erdészeti beavatkozások a fészkelőhelyek elvesztésével járhatnak, egyúttal a táplálékállatok mennyiségének és elérhetőségének csökkenését okozhatják. Az úthálózat bővülése rontja az utak menti élőhelyek minőségét azzal, hogy csökken a zsákmányszerzés és a fajon belüli kommunikáció hatékonysága, nő az elütések száma és az élőhelyek fragmentálódnak. Természetes odúk hiányában költőládák kihelyezésével telepíthető.
Forrás: Mátics E. 2022. Macskabagoly. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 393–394.
Sáv bezárása